A jaszapati.hu weboldal sütiket használ!

A sütiket weboldalunk megfelelő működésének biztosításához, statisztikai adatok begyűjtéséhez és marketing célokból használjuk fel. Tudjon meg többet

Elfogadom

Jászapáti története

Apáti egyetlen a régi jász falvak között, amely nem élővíz mellett fekszik..., s olyan hely ez, amelyről feltételezhető, hogy a középkorban egy apátság helyezkedett el.

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, a Tisza és a Zagyva folyó közti síkságon terül el.

Talán nem is eredeti jász település, mivel a legelső feljegyzéskor, 1391-ben Apátiszállás néven fordul elő. Neve az 1333-i pápai tizedlajstromban (az egyházas községek névsorában) nem található, amely két okra tehető: vagy nem volt meg egyáltalán, vagy elpusztult állapotban volt egyházával együtt. Ugyanakkor 1381-ben Szűz Máriáról nevezett egyházát említi meg egy határjáró levél. Apáti alapításának körülményei tisztázatlanok. Valószínűsíthető, hogy előbb keresztény lakosság, majd az apátság faluját megszálló jászok telepedtek le.

A XV. század közepén már népes falu volt Apáti, s a középkori virágzást a törökvilág éppen ugyan úgy sújtotta, mint a többi jász települést.

A Jászság későbbi életében, az 1745. évi redempciót követően Apáti ismét népes és gazdag falu. A kiváltságokkal járó autonómiának messze menő társadalmi, gazdasági következményei lettek, a módos falu 1746-ra városi rangot szerzett. (Ezt a rangot 1876-ban elvesztette, csak jóval később 1989-re szerezte vissza.)

A település döntően mezőgazdasági jellegű. Jelenleg kisebb kapacitású könnyűipari üzemek, kereskedelmi egységek, szolgáltatások egészítik ki a mezőgazdasági termelést.

Az élelmiszer-és bútoripar vonatkozásában Jászberény és Jászapáti vezető helyet foglal el a jászsági kistérségben, néhány gazdaságilag jellemző adatai a következők:

  • jelenleg 1000 lakosra 21 vállalat jut,
  • a jászsági összes vállalkozás 10.5 %-a,
  • az iparvállalatok 9.8 %-a található a városban.

A turisztikai infrastruktúra megvalósulását jelentette az 1960-as évek elején épült, ma már kiemelten legvonzóbb létesítmény, a termálvizes strandfürdő. A turizmushoz kötődő szolgáltatást egészíti ki a 100 férőhelyes camping, amely többnyire a külföldiek körében kedvelt. (A strand vízellátását 805 méter mély kút 45 °C-os vize biztosítja.)

Jászapáti földrajzi adottságai, valamint történelmi, kulturális öröksége a jászsági településekkel együtt nagymértékben különböző helyzetet teremtenek a többi kistérségi településektől. A gazdasági-társadalmi kapcsolatok irányultságai észak-nyugatra mutatnak, így fejlődési vonalait Budapest közelsége döntően befolyásolja.

Közadat kereső

kormanyablak 0

nyomtatvanyok modul 100

strand modul 100


palyazatok modul 100
leader modul 100rendeletek modul 100
forum modul 100
ivs modul 100
ITS-modul-100