Kulturális intézmények

A műemlék jellegű késő klasszicista épületben – mely 1845-1847 között épült – került elhelyezésre a közel 60.000 kötet dokumentummal rendelkező könyvtár.

Nyitva tartás:

kedd:               8–12 óra        13.30–17.30 óra
szerda:                                   13.30–17.30 óra
csütörtök:        8–12 óra        13.30–17.30 óra
péntek:            8–12 óra        13.30–17.30 óra
szombat:          8–12 óra

Szolgáltatásaink:

• Kölcsönzés: gyermek és felnőtt olvasók részére 50.000 kötetből válogatási lehetőség négy hetes kölcsönzési idővel.
• Könyvtárközi kölcsönzés: a gyűjteményünkből hiányzó dokumentumokat olvasóink kérésére más könyvtárakból kölcsönözzük
• Helyben olvasás: közel 10.000 kötetes állomány : lexikonok, szótárak, évkönyvek, almanachok, monográfiák, stb. helyben használata, kb. 200 darab elektronikus dokumentum számítógépes olvasása.
• Tájékoztatás: a rendelkezésre álló dokumentumainkról, dokumentumainkból és az internet használatával.
• Folyóirat olvasás: mintegy félszáz fajta folyóirat, napi- és hetilap helyben használata.
• Számítógép- és internet-használat: térítési díj ellenében internetes keresés, fekete-fehér és színes nyomtatás
• Használó-képzés: a számítógép és az internet használatának megtanítása igény szerint
• Helytörténeti kutatás: fotók, képeslapok, szakdolgozatok, tanulmányok, helyi újságok, egyedi családi dokumentumok, családfakutatáshoz is felhasználható mikrofilmek, stb.
• Fénymásolás: térítési díj ellenében könyvtári és hozott dokumentumokról fekete-fehér másolat készítése
• Terembérleti lehetőség

Közösségek:
Nyugdíjasklub: kéthetenként hétfőn 14–18 óra
Mini-gyöngy: kéthetenként hétfőn 14.30–16.30 óra
Csipkeverő-kör: havonta szombaton 9–11 óra
Játék-délelőtt: kéthetenként szombaton 9–11 óra
Rejtvényklub: kéthetenként hétfőn 15–18 óra
Élményklub: a hónap második szerdája 16–18 óra
Cukorbetegek klubja: a hónap első szerdája 10–12 óra
Vakok és gyengénlátók klubja: a hónap utolsó szerdája 10–12 óra

Rendszeres rendezvényeink:
Vetélkedők, könyv- és könyvtártörténeti és egyéb tanítási órák,
Városi rejtvényfejtő egyéni versenyek havonta,
Unokák és Nagyszülők Informatikai (házi)Verseny az országos versenyhez kapcsolódva
Ünnepi könyvhét
Zenés könyvtári esték, stb.

Az épület Makovecz Imre tervei alapján épült 1987-ben. Színháztermében 200 fő kényelmes szórakozására van lehetőség. Itt működik a mozi hetente 2 alkalommal. Kávéháza, kisebb helyiségei lehetőséget adnak bensőségesebb, baráti találkozásokra, rendezvényekre.

Közösségek:

     Nyugdíjasklub: a hónap második hét keddje 14-18 óra
     Mozgássérültek fogadóórája minden hónap első kedden 14 óra
     Pátria Művészeti Alapiskola néptánc tagozata : hétfő, szerda és csütörtök 16-18 óra
     Hétszínvirág Táncegyüttes: szombat 15-18 óra, vasárnap 9-12 óra
     Városi Vegyeskar: hétfő 18-20 óra
     Jászapáti Színjátszó kör kedden 18-20 óra   

     Kultúra napi ünnepség szervezése, január 12.
     Aratónap és kakaspörkölt főző verseny a Jászapátiak Baráti Egyesületével,
     július második szombatja,
     Gyermeknap, május utolsó vasárnapja,
     Sport és játékos vetélkedők,
     Vágó Pál ünnepségek megrendezése, október 15.

Vágó Pál festőművész szülőháza 1803-ban épült. Az 1950-es évektől kiállítási és múzeumi célokat szolgál. Méltóképpen helyezték el benne 1853-ban a művész emlékszobáját. Itt került állandó bemutatásra a szövés-fonás történetét összefoglaló és a jász konyha felszerelési tárgyait őrző kiállítás, valamint Mihály Béla keramikus- látványtervező iparművész életműkiállítása.

Külön kérésre csoportok fogadására más időpontban is szívesen rendelkezésre áll.

Vágó Pál festőművész (1853-1928) a történeti táblakép festészet egyik nagy magyar alkotója, a Lotz és számos hazai, nemzetközi díjas, és a francia Becsületrend Lovagja.

Művészetének értékeit már kora is felismerte, ezt igazolják a kapott kitüntetések. Már életében a magyar nemzet és az egyetemes emberiség kultúrájának kiváló képviselője volt. Vágó Pál festőművész tiszteletére szülőhelye Jászapáti ünnepi közgyűlést rendezett 1904-ben, ahol átadták neki a város ajándékát, egy pompás mívű ezüstkoszorút.

Népéhez és hazájához való ragaszkodásának egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a művészi fejlődését biztosító, Müncheni Képzőművészeti Akadémia mester-tanár várományosaként marasztalták világhírű professzorai az ifjú Vágó Pált. Mégis hazahozta a magyar szíve a nemzet szolgálatára. A millennium egyik vezéregyénisége, a nagy visszhangot kiváltó 1900-as párizsi Világkiállítás után szabadulni akar a főváros nyomasztó levegőjétől és visszavonult szülőhelyére, ahol 1901-ben műtermet épített a család ősi birtokán.

Jászapáti örökös díszpolgára ajánlatot tett szülőhelye középkori műemlék templom freskójának megfestésére: "E szándékom megvalósításával akarom megkönnyíteni szülővárosomnak azt, hogy nagy értéket képviselő műkincsnek, egy művészileg dekorált templomnak jusson birtokába, amelynek - ha Isten is úgy akarja - messze földön nem lesz párja." A 3500 személyt befogadó, Angster- orgonájú barokk műemlék templom freskója a művész keze munkája nyomán, 1905-ben elkészült. A mű érdekessége, hogy bibliai alakok helyett, a freskón a magyar történelem nagyjai láthatók, az 1848/49-es szabadságharc kiemelkedő személyiségeivel bezárólag. A városhoz váló kötődését bizonyítja továbbá az is, hogy a gimnázium díszparkjának telepítésében is jelentős anyagi és fizikai szerepet vállalt.

1905-ben a Vasárnapi Újság 38. számában : "A Jászok büszkesége" címmel a következőket írták: "Vágó Pál - a jászok büszkesége. Elsősorban a jászoké, a szűkebb hazájáé, aztán a miénk nagy Magyarországé". Jászapáti, a jászföld mai Athénje, azzá avatta Vágó Pál, amikor műtermet építtetett szülőháza udvarán.

A kiváló tehetségű festőművész nemcsak saját remekműveivel szolgálta a művészetet, hanem gondolt más művészekre is, a jövő generáció művészeire is. Hangulatos színfoltja a Jászság művelődési életének Vágó Pál festőművész nyári Művésztelepe és festőiskolája, az 1920-as években Jászapátin, ahol Képzőművészeti Akadémia végzős növendékeit saját költségén meghívta "Tanuljatok Alföldet festeni". Kevesen tudják, hogy ő kezdeményezte és támogatta a szolnoki művésztelep létesítését. A művész halálának 40. Évfordulóján a Magyar Nemzeti Galéria védnökségével rendezett emlékkiállításon 1968. őszén Jászapátin, a szolnoki művésztelep vezetője: Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész személyes visszaemlékezése a következő volt: "Én az emberről, a legnagyobb jászról emlékezem és emberközelbe akarom állítani azt, aki mindenkivel emberközelben akart maradni és bár a csúcson volt mindig lejött a völgybe, így lett mindenki Pali bácsija. Vágó Pali bácsi szelleme művein keresztül él, hat, mert a művészet végtelen."

A kortársai által "festő-Petőfi"-nek nevezett Vágó Pál 1928. október 15-én hunyt el.

A művész életéről és munkásságáról bővebb információ a www.vagopal.hu található.

A szárnyaló elme szülte Vágó Pál alkotásai örökké valóan jelkép szimbóluma a monumentális történelmi és az egyedülálló csataképek megfestésének. Ennek a legnagyobb, leghitelesebb "bizonyítéka": Magyarország második legnagyobb méretű táblaképe: a Huszárság története című remekműve. Sajnos ez a monumentális képzőművészeti remekmű a nagyközönség elől el van zárva, mély hallgatás veszi körül a világörökség részének tekinthető idegenforgalmi látványosságot!

Ezen a sajnálatos helyzeten kíván változtatni a Vágó Pál emlékbizottság, melynek elnöke, és az alapítvány életre hívója Dr. Vágó Pálné, Judith asszony. Az ő nevéhez fűződik a Vágó Pál Emlékalbum, melyet 2003-ban a festőművész születésének 150. és halálának 75. évfordulójára szeretnének megjelentetni az utókor, a nemzet számára. A Vágó Pál életművéről készülő hiánypótló Emlékalbum ország-világ előtti bemutatásához szponzorálást kér az alapítvány életre hívója, a Vágó Pál Emlékbizottság és kiemelten közhasznú alapítvány Kuratóriuma nevében.

Az alapítvány számlaszáma és számlavezető bankfiókja:
ÁÉB Rt. 10560000-22909401-01010106
1055 Budapest, Markó u. 9.

Vágó Pál műtermében	"Palkó fiam"
	Zsuzsanna és a vének
	A fürdőző Vénusz
Vágó Pál műterméhez tartozó park	Hölgytársaság
Becsületügy a Hortobágyon
A Huszárság története	Magyarok Kijev előtt