A jaszapati.hu weboldal sütiket használ!

A sütiket weboldalunk megfelelő működésének biztosításához, statisztikai adatok begyűjtéséhez és marketing célokból használjuk fel. Tudjon meg többet

Elfogadom

Jászapáti Ipari és Logisztikai Park

ELADÓ, KIADÓ TERÜLETEK A MEGÚJULT JÁSZAPÁTI IPARI ÉS LOGISZTIKAI PARKBAN !

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, a Tisza és a Zagyva folyók közti síkságon terül el, Jászberény és Heves városai között. A Jászapáti Ipari és Logisztikai Park jól megközelíthető, a 31-es főút mellett fekszik. Az Ipari park aszfaltozott úttal rendelkezik, a betelepülő vállalkozások számára valamennyi közmű rendelkezésre áll. Érdeklődése vagy bármilyen kérdése esetén kérjük keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségen: Jászapáti Városi Önkormányzat
Műszaki Osztály - Szabó Csaba osztályvezető
5130 Jászapáti, dr. Szlovencsák Imre út 2.
tel.: 57/540-100 – 115.mellék
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Befejeződött az Ipari és Logisztika Park fejlesztése:

 

JÁSZAPÁTI IPARI ÉS LOGISZTIKAI PARK FEJLESZTÉSE

TOP-1.1.1-15-JN1-2016-00003

2016-2021

ELŐZMÉNYEK

A pályázati dokumentáció 2016. május 25-én került benyújtásra a pályázó Jászapáti Városi Önkormányzat részéről. A pozitív támogatói döntésnek köszönhetően a projekt bruttó 700 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatási szerződés 2017. május 24-én hatályba lépett. A beruházás ünnepélyes alapkőletételére 2018. március 29-én került sor az Ipari Park bejáratánál. A megvalósítani kívánt tevékenységek mennyisége, összetettsége miatt hosszú tervezési időszak következett. A projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárás 2019. június 19-én került megindításra. Az összegzés megküldésének időpontja: 2019.08.26. A vállalkozási szerződés megkötésére 2019. november 25-én került sor, a kivitelező HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel. A szerződéses összeg: nettó 495.996.444 Ft. A kivitelezési munkálatok az ütemtervnek megfelelően haladtak, ezért határidő módosításra nem volt szükség.

INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA

Ipari park bekötőút

Az ipartelepi út mindkét irányban szélesítésre került. A szélesítés a 0+016 – 0+860 km szelvények között került kiépítésre. Az új 7,5 m-es útburkolatra mindkét irányban 1,25 m szélességű kerékpársáv került kijelölésre. A 0+860 és a 1+057.17 km szelvényig mindkét irányban aszfaltburkolatú kiszolgáló út épült, valamint a végszelvény mögött 15 m hosszú zúzottkővel kialakított sárrázó. A hengerelt aszfalt burkolat szélesség 6 m, amelyen kijelölésre került a 1,5 x 1,5 m kiosztású nyitott kerékpársáv.

Közvilágítás

A közvilágítási hálózat csatlakozási pontja a Pélyi úti transzformátorállomás. A csatlakozó vezeték típusa NAY-J 4x25mm2. A kábel az ipartelepi utat keresztezte. Az átfúrást DN100 KG PVC csővel

került elkészítésre. Az átfúrásnál a vezeték keresztezi ill. megközelíti a meglévő gáz vezetéket. A beépített világítási teljesítmény 2600W. A kábelek a lámpaoszlopok szerelvénylapjába csatlakoznak.

Innen történik a lámpatestek megtáplálása NYY 3x2.5 tip. vezetékkel. A kábelfektetés 0,7 m mély kábelárokba történik homokágy készítéssel, jelzőszalag elhelyezésével az MSZ 13207 szerint. A közvilágítási hálózat kiépítése során a 037 új közvilágítási hálózat került kiépítésre TECEO-1 5103 48LED (9600 lumen, 75W) típusú lámpatestekkel, L9.8 tip (ERŐTERV 7-00001) 9m fénypontmagasságú vb. oszlopokkal.

Ivóvízellátás

Az ipartelepi ingatlanok vízellátása egy körvezetékes hálózat kiépítésével valósult meg. Az ivóvízellátás a TRV Zrt. üzemeltetésében álló DN 150 és DN 200 PE vezetékre csatlakozó új PE 100 o 110 x 6,6 SDR17 ivóvízvezeték létesült. A közületi gerincvezetékre o 90 x 5,4 PE 100 SDR17 csőtípusú ingatlan bekötések kerültek kialakításra. Összesen 2166 fm V-1 ivóvíz közterület gerincvezeték, 165,5 fm. V-1-1 közterületi gerincvezeték, 193,5 fm. gerincvezetékre csatlakozó bekötővezeték épült, továbbá 11 db Hawle DN 80 föld feletti tűzcsap, 40 m tűzcsap vezeték o90x5,4 PE anyagból, 13 db bekötővezetéken lévő vízmérő és 9 db szerelvényakna került kialakításra.

Szennyvízelvezetés

Az ipari terület szennyvízelvezetésére egy gravitációs rendszerű csatorna létesült egy központi átemelővel. 462,3 m nyomóvezeték, 859,6 m gravitációs rendszerű csatorna, 1-1 db mosató és tolózárakna, 3 db szennyvízfogadó akna és 28 db szennyvízakna épült, továbbá 85,1 fm 160 KG -PVC házi bekötő csatorna és 1 db, 2 m közterületi szennyvíz átemelő műtárgy 2 db szivattyúval került megépítésre.

Csapadékvíz-elvezetés

A terület csapadékvizének elvezetése felszíni nyíltárkos vízelvezető műveken keresztül került kialakításra.. A csatornarendszer befogadója a 22-2 jelű belvízelvezető csatorna. Összesen 1567,7 m csatorna létesült a hozzá tartozó támfallal, műtárgyakkal.

Távközlés

Az iparterületen távközlési alépítmény építése gerinc irányon 3LPE40 csővel és N1 megszakító létesítményekkel, a kialakítandó ingatlanokhoz LPE40 cső leágazásokkal került kialakításra. Az építés az Ipari – logisztikai park útjának jobb oldalára a telekhatár mellé tervezett N1-01 számú szekrénytől indult. A kerítés mellett 3LPE40-88,0m cső az N1-02 szekrényig, a meglévő aszfalt útburkolatot KPE125-18,0m irányított fúrással került keresztezésre. Az N1-02 és N1-03 szekrények között 3LPE40-90,0m cső fektetését valósult meg. A repülőtér bejáratának aszfalt kapubejáróját KPE125-12,0 átfúrással került keresztezésre. Az N1-03 szekrénytől 1LPE40 csöves leágazás kerül kiépítésre a hrsz. 0282/83 ingatlanon lévő repülőtér konténeréhez, illetve 1LPE40 csöves leágazás az út túlsó oldalára a hrsz. 0294/30 ingatlanhoz.

Gázellátás

Kapacitásnövelő beruházásként valósult meg a Jászapáti, Temető u. D63 PE anyagú középnyomású, gázelosztó vezeték és a Pélyi u. D63 PE anyagú középnyomású, gázelosztó vezeték összekötése kb. 115 fm hosszúságú, D 63 mm átmérőjű, PE 100/G SDR 11 anyagú gázelosztó vezetékkel. Továbbá a 0294/20 hrsz és a 0282/88 hrsz-ú ingatlanok földgázellátása.

Villamos energia-ellátás

Villamos-energia hálózat bővítése történt meg. 1 db 1 x 1000 kVA trafó és 1 db 3 x 16A átemelő létesült. A Heves-Jászapáti 20kV-os szabadvezetés hálózatról egy új függőleges oszlopkapcsolón

keresztül, 60 méter 20kV-os földkábeles leágazást került kiépítésre a 0294/20 ingatlanon kikerítve BHTR állomásig.

A BERUHÁZÁS HATÁSA

A beruházás hozzájárul a Jászság gazdaságának erősítéséhez, ezen belül pedig a már meglévő foglalkoztatási centrumok, ipari övezetek (ipari parkok, telephelyek) infrastrukturális fejlesztéséhez, Jászapáti Város eddig is aktívan segítette a vállalkozásokat és a jövőbeli célkitűzésében is szerepel a vállalkozások előtérbe helyezése. A fejlesztés – a városfejlesztési célokkal összhangban - betelepülő ipari termelő vállalkozások számának növekedését, a munkahelyteremtést, a városban található alacsony iskolai képzettségű lakosok elhelyezkedését, az elvándorlás csökkentését, a fiatalok letelepedésének elősegítését és az életminőség javítását segítheti elő.

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ:

A projekt megvalósítása:

2017.07.03..-2021.03.31.

Megítélt, vissza nem térítendő támogatás összege:

Bruttó 700.000.000 Ft

Támogatási intenzitás:

100 %

Pályázó szervezet:

Jászapáti Városi Önkormányzat

Közreműködő Szervezet:

Magyar Államkincstár – JNSZ Megyei Igazgatóság

Közreműködők:

Projektelőkészítés:

Jászsági Térségi Gazdaságfejlesztő Kft.

Tervezés:

KSK Mérnöki, Vállalkozási Iroda Kft.

Közbeszerzés:

TOP-Szakértő Közbeszerzési Szaktanácsadó Kft.

Projektmenedzsment:

JNSZ Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Marketing/nyilvánosság biztosítása:

Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft.

Kivitelező:

HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

 

 

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. Lakosainak száma 8879 fő (2013.01.01.). Közigazgatási területe 78,16 km2, 118 fő/km2 népsűrűségével vidékies településnek nevezhető. Budapesttől 95 km-re, Szolnoktól 45 km-re helyezkedik el. Nevezetessége a gyógyvizű strandfürdő és az arra épülő szálláshelyek, vendéglátóhelyek. A várost a földrajzi adottságai, valamint a történelmi, kulturális öröksége az Alsó-Jászság természetes szervező központjává emelte, többek között járási hivatal székhelye, a Régió-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató társulás gesztora, a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesület székhelye.

Jászapáti döntően mezőgazdasági jellegű város, kisebb kapacitású könnyű – és élelmiszeripari üzemek, kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek egészítik ki a mezőgazdasági termelést. A kistérségi gazdasági-társadalmi kapcsolatok irányultsága észak-nyugati, így fejlődési vonalait Budapest közelsége döntően befolyásolta, amely a Jászság távolabbi területén elhelyezkedő Jászapáti gazdasági fejlődését nagymértékben korlátozta a Felső-Jászságban lévő városokhoz képest. A mikrovállalkozások túlsúlya (~80%) jellemző. A vállalkozások száma nem éri el a megyei és országos átlagot, 2011-ben az ezer lakosra jutó vállalkozásszám 112 volt, a megyében összesen 132, országosan (Budapest kivételével) 146. A Jászapátin található vállalkozások mintegy 22%-a tevékenykedik az iparban, és a nem mezőgazdasági termelő vállalkozások aránya is alacsony, mely az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők foglakoztatásban jelent nagy hiányosságot.

Jászapáti Város Önkormányzata a város és a térség gazdasági fejlődéséért, 2002-ben létrehozta a Jászapáti Ipari és Logisztikai Parkot, mely infrastrukturális fejlesztésével mindinkább kedvezőbb feltételeket kínál a befektetők számára. Az Ipari Park sokáig alacsony kihasználtsággal rendelkezett, a vállalkozások betelepülése elmaradt a várakozásoktól, mára 4,13 ha kivételével a hasznosítható szabad terület elfogyott. A Jász-Plasztik Kft. 2013-as betelepülése igen sokat jelent a település számára.

Az ipari park Jászapáti ÉK-i részén található a belterületi határ mellett, az ún. „Szögvég” Városrészben. (1. sz. melléklet) Az Ipari Park optimális adottságokkal rendelkezik: ÉK-DNy-i irányban halad a 31-es országos főút (Budapest 95 km). A városközpontban a 31. sz. utat keresztezi az Újszász - Jászapáti (3227-es) és a Jászapáti - Jászszentandrás (3228-as) közutak. Keleti határa az Újszász - Vámosgyörk vasútvonal (iparvágánnyal), és a vasúti rakodó mellett van egy 6 m széles betonút is (nyílt füves) csapadékcsatornával. Mivel a MÁV vasútállomás közvetlenül az ipari park mellett található, kiváló lehetőséget kínál a logisztikai szolgáltatásokhoz. Az M3-as autópálya Hatvanban - 40 km - és Füzesabonyban - 45 km - érhető el. Ugyancsak szomszédos ingatlan a LUKOIL üzemanyagtöltő állomás is. Az ipari parkban jelenleg működik egy ideiglenes mezőgazdasági repülőgép felszállóhely (Z137 T és M18 dromedár).

Az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaság szövetébe. 2011-ben a 179 ipari parkban megtelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, átlagosan 33% exportarányt értek el. A cégek együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg és több, mint 187 ezer főnek adnak munkát. A helyzetképben szereplő számadatokból látszik, hogy az ipari parkok az egész ország területén jelentős tőkebevonást és munkahelyeket generálnak, kiváló gazdasági lehetőséget teremtve elsősorban a kevésbé fejlett régiókban.

Az „Ipari Park” címet viselő szervezetek többsége önkormányzati vagy belföldi magántulajdonban van, az egyéb tulajdonosi forma aránya csekély. Az ipari parkok átlagos területe 68 ha, az átlagos betelepítettség 68%, tehát az ipari parkok többsége rendelkezik még beépíthető területtel. Az ipari parkok jellemzően eladják területüket (74%), a területek mindössze 26%-át adják bérbe. 

Átlagosan 22 vállalkozás működik egy ipari parkban, de 62 ipari parkban 10-nél kevesebb betelepült vállalkozást találunk, holott az „Ipari Park” cím elnyerésének egyik feltétele, hogy a pályázó vállalja, hogy a cím megszerzését követő 5 éven belül legalább 10 betelepült vállalkozás működik az ipari parkban. 87 ipari park esetében van kilátás további vállalkozások betelepülésére. A vállalkozások többsége KKV, azon belül is a mikro-és kisvállalkozások adják a betelepült vállalkozások 90%-át.

A lenti térképről A térképről egyértelműen leolvasható, hogy az egy főre eső bruttó hozzáadott érték a gazdaságilag fejlettebb megyeszékhellyel rendelkező kistérségekben és azok közelében, valamint a Budapesthez közel eső Jászságban magas és ezen kistérségek esetében az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők száma a legalacsonyabb. Szintén a megyeszékhelyek kistérségeiben és a hajdúszoboszlói kistérségben a legtöbb a regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma. A skála másik végén találhatóak a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségek, melyek a régió észak-keleti részében helyezkednek el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy része a legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek közé tartozik, különösen az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők számát tekintve.A Jászságban ipari parkkal rendelkező városok: Jászfényszaru, Jászapáti, Jászárokszállás. E területek tekinthetők a kis távolság miatt Jászapáti Ipari és Logisztikai Park legfőbb versenytársainak. Tágabb értelemben versenytársnak tekinthetők a megye és a régió ipari parkjai is. Az ipari parkok egyik legfőbb vonzerejét a vállalkozások számára a versenyképes telekárak, illetve bérleti díjak mellett az adott terület infrastrukturális ellátottsága jelenti. A tervezett beruházás is az ipari park infrastrukturális ellátottságának bővítésére, illetve fejlesztésére irányul, amely vélhetően alapvetően növeli a terület versenyelőnyét a Jászság egyéb ipari parkjaival szemben, és ennek eredményeképpen Jászapáti felveszi a versenyt a megyei és regionális jelentőségű ipari területekkel is.

fuzet

fuzet2

fuzet3

fuzet4

1

2